Lovagrendi krónika XXI. fejezet, VII. ének

XXI. fejezet, VII. ének 3. versek

„…mit feltúrtak a gyalázatok,
lejutnak a századok…”

Velence tavának partja romokban, ám ez sem tántorítja el a népes – számszerűen összesen két század és egy harmad – sereget, hogy villámló lovak bendőjében lejusson a feldúlt vidékre.

XXI. fejezet, VII. ének 7. versek

„…Ütött az óra, és véget ért
az ötévnyi szenvedés…”

Nehéz terhet hordozák, kiket elszólít az ipar, s analóg tudásuk legjavát pediglen fekete dobozba zárják, hogy rejtett titkaikat szemeivel senki ne érintse.

XXI. fejezet, VII. ének 13. versek

„…hiányos, mi nem teljes, még ha egy név hibádzik is…”

Sir Bottemusnak elmaradásáért vezekelnie kellett, elfogadá az ördögi paktumot, ám motivációja teljében siker koronázta tettét, mire a kakas másodjára rikoltott, teljesült, minek meg kellett történnie.

XXI. fejezet, VII. ének 17. versek

„…kardomat immár botra cserélném…”

Eljár az idő felettünk, és érzik az évek súlyát, így immáron háttérbe vonulna Lecsó, Gabó, Kodesz, Pitya, Aze, Zsuzsa, Nati, Dög és Cristo, ám nyugalmukat nem kapják könnyedén – feladatot kapnak, nem is akármilyet: mindőjük múltjának és jelenének, mi meghatározta és mi nevet adott neki, egy-egy darabját eleveníti fel, amit meg kell osztani a fiatalokkal.

XXI. fejezet, VII. ének 21. versek

„…Bodajk katlanjában régen vívtunk már, nem sokszor léphetünk ugyanabba a folyóba…”

Összedugták a fejüket az ifjak és idősbek, hisz érzik a változás szelét, és nem mindegy, hogy menedéket építenek, vagy szélmalmot.

XXI. fejezet, VII. ének 36. versek

„…Ködös Albion felé megindul a flotta, hisz Velence nem maradhat a pizzazabálók kezén…”

Hajókba szálltak az bátor harcosok, szám szerint hatan, hogy beleírják nevüket a hadjáratuk során az Krónikák Könyvébe. Nyilván öt órakor elfogyasztott teájuk nagy hatást gyakorolt reájuk.

XXI. fejezet, VII. ének 39. versek

„…Kettőt választanák, kettőt, kik viselni fogják a szarvakat…”

Sir Emericust és Sir Lacikust pediglen választanák, hogy ökröt keressenek, amit majd megsütének a nép számára egy késő őszi délutánon.

XXI. fejezet, VII. ének 42. versek

„…Porból lettünk, s porrá leszünk…”

Nem csak vígadtunk, emlékezénk dicső harcosunkra, Sir Indianusra, ki már az örök bölénymezőkön vadászik sárkányhátról.

XXI. fejezet, VII. ének 55. versek

„…És az öregek mutaták, hogy bottal is lehet még csodákat művelni…”

És megmutaták a vének, hogy még képesek a rájuk kirótt feladatokat is teljesíteni, és a nép éljenzéssel elfogadá, életük rögös útjáról megemlékezvén, tárgyakban manifesztálva is megköszönék  harcaikat.

XXI. fejezet, VII. ének 64. versek

„…Kukorica János is volt ifjú korában Kukorica Jancsi…”

A fiatal csöves növények ellepék a hadtábor konyháját, mi ezt nem hagyhattuk, így pusztulniuk kellett.

XXI. fejezet, VII. ének 72. versek

„…Pofon, még egyet az élettől…”

És az ostrom során kiemelkedett egy bátor fegyverhordozó, ki már nevet szerzett, és az utókor úgy fog rá emlékezni, mint

Sir Galatus Regolyikus Transporticus, a Lovagrend fuvarosa és bő húsz perce

XXI. fejezet, VII. ének 73. versek

„…Hordozád a fegyvert, hisz pártfogó lovagod immár néked adja…”

A harcokban arra méltónak találtatottak sikereiket senki sem bírálhatja, a Krónika örökké jegyzi nevük az utókornak, névleg pedig

Berci, Sir Köpcikus apródja
Bálintka, Sir Lartenus apródja
Ree, Sir Azeroth apródja
Begya, Sir Cristo apródja
Liba, Sir Pingwinus apródja

XXI. fejezet, VII. ének 75. versek

„…Ég a papír, sötét az éjszaka,
ifjak végének nincsen sora…”

Végtelen számba jöttek az fiatalok, és soraink megduzzadának, hogy megújult erővel várjuk a piroscsőrűeket.

XXI. fejezet, VII. ének 77. versek

„…és megjelenék az égen a Jel…”

A Sötét Lovag vigyázá az velencei csarnok biztonságát.

XXI. fejezet, VII. ének 90. versek

„…mélynek járója, vagy hontalan harcos. Ez a kérdés, válasszatok…”

A fiatalak jönnének, gondolkodának, és választanának. És ez így lészen jól.

XXI. fejezet, VII. ének 99. versek

„…dicsőn visszavonulák a fogyó hullámok hátán…”

Ki megpihenten, ki fáradtan, ki szerelmesen tért nyugovóra messzi honába.

A krónikások, kiknek nevét homály fedi,
és
Sir Minorus Ursus Decem et Septem Halbus en Lubricus et Instructorus Archidux Magister Maximus, a Lovagrend téli álmának őrzője és Vesztettem

Lovagrendi krónika XX. fejezet, XI. ének

XX. fejezet, XI. ének 1-5. versek:

„…Van az, amikor már ismered az utad. Ekkor ér majd a második meglepetés…”

…A tavalyi sikereken felbuzdulva, melyek szájhagyomány útján zengő cimbalom és pengő citera által terjedtek, immáron egy nagyobb csapat vágott neki gyalogszerrel a sűrű erdőnek, a hatalmas sárnak, de szívükben a fiatalság ereje dobogott. Tudták,  hogy rajtuk kívül még 70 fő ugyanoda tart.

XX. fejezet, XI. ének 12. vers

„…Az élet nem holmi játékszer, igen kemény próbák elé állít, még akkor is, ha dolmányos gödlice vagy…”

…Még aznap este Sir Bottemus kihírdeté vala azon alkalmas harcosok névsorát, kik alkalmasnak találtattak lovagi és apródi próbára. A tömeg pedig mondá ez igen!

XX. fejezet, XI. ének 17. versek

„…Nincs is szelídebb dolog, mint amikor egy ember szívéhez a gyomrán át vezet az út…”

…És az étek bizony minden alkalommal időben érkezett. 19 év óta először.

XX. fejezet, XI. ének 19-22. versek

„…Beszélj ember, ez a második legjobb dolog, amit a száddal művelhetsz!…”

…Mikor pediglen megvitatták, hogy hogyan érzik most magukat, mit változtatnának, hogyan ösztönöznék egymást, újra kiderült, hogy bizony okosak ők, és a tömeg kijelenté, hogy a beszéd és a saját gondolatainak megosztása kedvükre való és jó. Az idősebbek szívét pedig melengeté eme nemes gondolat.

XX. fejezet, XI. ének 48. versek

„…Meleget csak ritkán láttak, de az akaratuk erősebb volt minden megpróbáltatásnál…”

…Van zsák! Mondá a próbák végén a tömeg, együtt örülvén a harcosok sikereinek. A történelmi hűség, és tiszteletünk jeléül pediglen álljon itt a névsor, kik bizonyították rátermettségüket:

Sir Lacikus PicoBlazeus Negrus Rómi, a Lovagrend soha fel nem fedezett lemezlovasa

Jeszy, Sir Azeroth apródja
Rudi, Sir Attilianusz apródja
Nonó, Sir Attilianusz apródja
Gera, Sir Minorus Ursus apródja
Raszta, Sir Májerusz apródja
Gabó, Sir Locatorusz apródja
Urinore, Sir Lartenusz apródja
Dani, Sir Lartenusz apródja

XX. fejezet, XI. ének 50-51. versek

„…Tiéd lehet a fele királyságom tizedének hetede, amennyiben ez egy egész szám mondotta e^(j*pi)…”

…És biz vala egész számnak bizonyult, hisz Sir Zyronus, Sir Wolfyus és Sir Cristo első mérnöki fizetés címén igen jelentős mennyiségű kopejkát szolgáltattak a köz javának önnön saját tulajdonban lévő kezébe. A köz pedig mondá Vivát, és jó célokra herdálá el emez sok kopejkát.

XX. fejezet, XI. ének 52-57. versek

„…Az Nagymesteri sisak pediglen ismét rákerült a földbe szúrt kardra…”

…Az kerekasztal ezt követően összeült, hogy megválassza lovagjai közül azt a legkiválóbb személyt, aki csatába fogja vezetni az harcos seniorokat az évnek következő szakaszaiban. A dicső lovagok és hű apródjaik választása egy igen sokak által ismert fiatal titánra, Sir Minurus Ursus-ra esett, aki gond nélkül, szinte kisujjal húzta ki az excalibur-t, majd a jogarral és országalmával kezében paizson körülhordoztatott. A tömeg pedig mondá Vivát, nem egyszer, nem kétszer, hanem ennél nagyobb számszor, melyet megszámlálni senki nem tudott, vagy mert.

XX. fejezet, XI. ének 59. vers

„…Mulassatok, örvendjetek, de mindvégig tartsátok szem előtt a retinátok!…”

…És így vala. Kivételt képeznek azok, akiknél ez nem így vala.

XX. fejezet, XI. ének epilógus.

„…Release the Kraken…”

…Bizony az előző napi este nyomai és művészeti alkotásai végső soron nem maguktól tűntek el, és a tömeg belátá, hogy ez így van rendjén. A tanulság levonásának lehetőségét pediglen a krónikások az utókornak meghagyván nyugovóra tértek.

XX. fejezet, zárszó.

„…Attól, hogy új, egyáltalán nem biztos, hogy négy lába van…”

…A romok eltakarítása után az várba beköltöző kóbor népség csak egyetlen egy cetlit talált a bejáraton, melyen a következő egyszerű üzenet vala:

… Köszönöm nektek,
Életem legszebb éve volt ez…
Sir Bottemus

A krónikások, kiknek nevét fedje homály.

Lovagrendi krónika, XX. fejezet, VI. ének

XX. fejezet, VI. ének 2-5. versek

„…jobb ma egy vallásos zivatar, mint holnap két nagyvárosi mindenevő…”

…és ismét olyan szelek fújtak, melyek több száz senior érkezését sejtették… és ők érkeztek is minden irányból és mindenféle modern paripával, sokan voltak, olyannyira, hogy a jurtákban csak szűkösen, vagy egyáltalán nem is fértek el… egy azonban közös volt bennük: mindenkiben dobogott a szív, és várták az elkerülhetetlent, hogy a tanács maguk közé fogadja őket…

XX. fejezet, VI. ének 18-19. versek

„…Tiszteld a múltadat, és adj hangot ennek, mert csak így lehet belőled ember…”

…azok néhányan pedig, kik az egyetemmel vívott nehéz küzdelem utolsó akadályát is sikeresen vették elhozták közéjük a faládát, mely ember helyett csúf varázslatokat tartott vissza a világtól. A faládát pediglen lelocsolták varázsszerekkel és engedték, hogy a tűz martalékává váljék, miközben siratóénekekkel, himnuszokkal, majd vidám nótákkal búcsúztatták a múlt emlékeit…

XX. fejezet, VI. ének 15. versek

„…Hogyan bizonyítsak még édesapám? Hát magára dől a fa!…”
(székely népi mondások gyűjteménye, Orion, 1989. – a szerk.)

…s a nép elé állván Sir Bottemus kikiáltá a próbára alkalmas harcosok névsorát, akik a Zé, Mendi, Endrú, Ildi, Marci, Lendó, Sárkány, Szira, Tio, Galat, Kriszti, Kismaci, Borsi, Dénes, Radar és Lacika nevekre hallgattak. És Ildi, Tio valamint Lacika kivételével mindannyian vállalák azt…

XX.fejezet, VI. ének 30. versek

„…Ne feledd, őseid, mert ők hordozták hátukon azt a világot, amit most éppen te viselsz…”

…eljött ezért néhány agg úrnak az ideje, kik letették a kardot, s a fiataloknak új lendületet adván hátrébb léptek az első sorokból. A nép pedig tisztelete jeléül megajándékozta, és megünnepelte őket, hiszen nagy hálával tartoznak a múlt cselekedeteiért. Az urak névsora pedig vala: Sir Zyronus, Sir Szakiusz, Sir Ursus, Sir Gregoricus, Sir Adrianus, Lady Timi, Sir Christophorus, Sir Gazsiusz, Sir Drótius, Sir Janicus és Rob, Sir Lartenus apródja…

XX. fejezet, VI. ének 43. versek

„…A korsók elvesztői pediglen viselik sorsukat…”

XX. fejezet, VI. ének 45-49. versek

„…S az élettől még egy utolsó pofont el kell viselned, mondá a polip…”

…a próbázók megtudván hogy a rekettyés lovagok elrabolták Nagymesterüket újult erővel vágtak neki a kihívásoknak, és vették fel a harcot a gonosszal. A nehéz harc során szerencsére egyikük sem hullott el, így Nagymesterük mellett kincsekre leltek: néhányuk megtalálta a grált, néhányuk pedig meglátta a sárkányt. A dicső lovagok ezután nevet választottak, az apródok pedig pártfogó lovagot, kiknek névsora álljon itt:

Sir Locatorus Chorongus Italicus Fülescigus Putricus at Dormitorum Minorum AMT, a lovagrend beszéd és mérési hibája

Sir Minorus Ursus Decem et Septem Halbus en Lubricus et Instructorus, a Lovagrend téli álmának őrzője és Vesztettem

Sir Borsius Instruktorus Animatorus en Lubricus dimidium funkyus AMT-IKP-P.I. H1N1, Lovagrendi kreatív, retardált, muzsikus, és Vesztettem.

Sir Dienes Hákusz Tanulmányus Negrus

Lendó, Sir Cristo apródja
Zé, Sir Cristo apródja
Kriszti, Sir Janicus apródja
Sárkány, Sir Bottemus apródja
Mendi, Sir Locatorus apródja
Endrú, Sir Locatorus apródja
Marci, Sir Gabocius apródja
Galat, Sir Fracsiusz apródja
Szira, Sir Köpcikusz apródja

XX. fejezet, VI. ének 54. versek

„…János bátyám, oszt legelnek-e a tehenek?…”

…- Na és a Varga Bálint András az kicsoda?
- Hát a következő Ökörsütés főrendezője.
- Na és a Gyulavári Ádám?
- Hát az is…

XX. fejezet, VI. ének 55-56. versek

„…Letészem a lantot…”

…S immáron együtt kicsik és nagyok, öregek, s fiatalok együtt egy szellemben töltötték el a maradék időt, s a krónikások is letették lantot, hisz a további történeteket mindig is a szájhagyomány őrizte, nem volt ez másképp akkor sem.

A krónikások, kiknek nevét homály fedi,
és
Sir Bottemus Funkyus Instruktorus En Lubricus Geminium Liberatorius Magister Maximus H1N1
a Lovagrend -2 pontja, és a titkos társaságok titkolója.

Lovagrendi krónika XX. fejezet I. ének

XX. fejezet, I. ének 3-4. versek

„…mert a munka bizony nem végzé el magát, ezt már őseink is megmondták…”

… tudván, hogy mennyi harc vár rájuk az elkövetkezőkben neki is álltak a munkának, mint szorgos nyulak kiknek lábára menyétek vannak kötve, azokéra pedig szöcskék, azoknak pediglen hangyák. Mert azok aztán @/*@/ gyorsan tudnak bármit csinálni…

(az angol fordításban lévő “like a howsideyner” lefordíthatatlan kifejezés magyar vonatkoztatását a “Zorg a Barbár” c. eposzból kölcsönöztük a költők kortárs létéből kifolyólag – a szerk.)

XX. fejezet, I. ének 17. versek

„…első dolguknak az EMT varázsszó jelentésének megfejtését tekintették…”

…melynek feloldására legelőször a villamos terek és rendszeres hálózatok varázskönyvében találtak rá, ám tudták, hogy ez nem az a harc, amit közösen kell megvívniuk. Elmentek ezért a mágushoz, aki felfedte előttük az álmát az Első-Másodéves Táborról…

XX. fejezet, I. ének 22-25. versek

„…nincs is jobb, mint egy pacalpörkölt reggelire…”

…nyolc ifjú titán vállalkozott eme harc megvívására, melyből az idősebbek kettőt választottak ki, hogy a nép élén haladva vezessék csatába őket. A nyolc titán pedig vala:

Bazsi és Petike
Panka és Liba
Borsi és G
Szira és P.Ádám

kikből a tanács Borsi és G személyeinek adott bizalmat. És az tanács mondá vivát!

XX. fejezet, I. ének 42. versek

„…saját maguk mulatságára pediglen bevezették a viccek mesélésének kötelezettségét…”

…az első vicc pedig így hangzott:
- …

A krónikások, kiknek nevét homály fedi.

Lovagrendi krónika XIX. fejezet XI. ének

XIX. fejezet XI. ének 4. versek

„…És Nagymesterük hívószavának engedve összegyűltek ismét…”

… Voltak, akik a hatalmas város felől személyi járművel, voltak akik vasparipával, Olyanok is, akik a hegyeken keresztül gyalogszerrel közelítettek…

XIX. fejezet XI. ének 9-12. versek

„…Mindannyiukban dobogott a szív, megértek arra, hogy apróddá, lovaggá fogadtassanak…”

… Ekkor Sir Attilianus felajánlotta nekik a lehetőséget, hogy egy próbával bizonyítsák Rátermettségüket, és érettségüket, melynek végén, ha megfeleltek egy új cím Tulajdonosai lehetnek. A próbákat vállalók névsor pediglen vala: E-my, Venc, Gyulám, Csádám, Pitya, és Trutyi. És ők hatan vállalák azt…

XIX. fejezet XI. ének 15. majd 19. versek

„…Sose feledkezz meg őseidről…”

… Mindig járnak köztünk olyanok, kik már akkor az igaz ügyet képviselték, mikor még mi Gondolatok mezején sem lebegtünk. Kiknek szavaitól kereskedők sorsai függnek, kik Egy mondatukkal történelmet írnak…

… Így volt, hogy Sir Attilianus lovagi próbára kérte Hobo-t, ki már akkor nevelte az ifjak lelkét, mikor még csak kóbor lovagok voltunk. És Hobo vállalá azt.

XIX. fejezet XI. ének 44-49. versek

„…Hideg, s meleg, fény és sötétség kísérte útjukat…”

… A próba kemény volt, szellemileg, testileg és elhivatottságuk ügyén is megpróbálta őket Ám végül mindannyian kiállták. Álljon itt teljes nevük, a történelmi hűség és tiszteletünk jeléül:

Sir Emerycus Fontius Animatorus En Lubricus, a Lovagrend valószínűsége és óvodai jele

Sir Posztumusz Hoboiscus Alumnicus Főborászicus, a Lovagrend gyökere.

Venc, Sir Fapados apródja
Pitya, Sir Fapados apródja
Csádám, Sir Köpcikus apródja
Gyulám, Sir Köpcikus apródja
Trutyi, Sir Janikus apródja

XIX. fejezet XI. ének 50. versek

„…És jaj a korsótörőknek!…”

XIX. fejezet XI. ének 51-54. versek

„…Az Nagymesteri sisak pediglen rákerült a földbe szúrt kardra…”

… A kerekasztal ezt követően összeült, hogy megválassza lovagjai közül a legelszántabbat, Legalkalmasabbat arra, hogy a következő évben vezesse őket a dicső csatákban. A hős lovagok És hű apródjaik választása egy régebbi harcosra Sir Bottemusra esett, aki minden erejét összeszedve képesnek bizonyult az excalibur kihúzására, elődjeitől átvette az Országalmát és a Jogart, majd a jelenlévők által körülhordoztatott…

XIX. fejezet XI. ének 59. versek

„…Mit volt mit tenni…”

… Bizony ez volt az a pillanat, mikor minden krónikás letette a lantot, és együtt mulatott a jelenlévőkkel. Így bizony a továbbiakról feljegyzés nem készült, de szájhagyomány útján bizonyára fent marad az Utódjaink számára is…

A krónikások
és
Sir Bottemus Instruktorus En Lubricus Geminium Liberatorius Magister Maximus H1N1
a Lovagrend -2 pontja, és a titkos társaságok titkolója.