Lovagrendi krónika XX. fejezet, XI. ének

XX. fejezet, XI. ének 1-5. versek:

„…Van az, amikor már ismered az utad. Ekkor ér majd a második meglepetés…”

…A tavalyi sikereken felbuzdulva, melyek szájhagyomány útján zengő cimbalom és pengő citera által terjedtek, immáron egy nagyobb csapat vágott neki gyalogszerrel a sűrű erdőnek, a hatalmas sárnak, de szívükben a fiatalság ereje dobogott. Tudták,  hogy rajtuk kívül még 70 fő ugyanoda tart.

XX. fejezet, XI. ének 12. vers

„…Az élet nem holmi játékszer, igen kemény próbák elé állít, még akkor is, ha dolmányos gödlice vagy…”

…Még aznap este Sir Bottemus kihírdeté vala azon alkalmas harcosok névsorát, kik alkalmasnak találtattak lovagi és apródi próbára. A tömeg pedig mondá ez igen!

XX. fejezet, XI. ének 17. versek

„…Nincs is szelídebb dolog, mint amikor egy ember szívéhez a gyomrán át vezet az út…”

…És az étek bizony minden alkalommal időben érkezett. 19 év óta először.

XX. fejezet, XI. ének 19-22. versek

„…Beszélj ember, ez a második legjobb dolog, amit a száddal művelhetsz!…”

…Mikor pediglen megvitatták, hogy hogyan érzik most magukat, mit változtatnának, hogyan ösztönöznék egymást, újra kiderült, hogy bizony okosak ők, és a tömeg kijelenté, hogy a beszéd és a saját gondolatainak megosztása kedvükre való és jó. Az idősebbek szívét pedig melengeté eme nemes gondolat.

XX. fejezet, XI. ének 48. versek

„…Meleget csak ritkán láttak, de az akaratuk erősebb volt minden megpróbáltatásnál…”

…Van zsák! Mondá a próbák végén a tömeg, együtt örülvén a harcosok sikereinek. A történelmi hűség, és tiszteletünk jeléül pediglen álljon itt a névsor, kik bizonyították rátermettségüket:

Sir Lacikus PicoBlazeus Negrus Rómi, a Lovagrend soha fel nem fedezett lemezlovasa

Jeszy, Sir Azeroth apródja
Rudi, Sir Attilianusz apródja
Nonó, Sir Attilianusz apródja
Gera, Sir Minorus Ursus apródja
Raszta, Sir Májerusz apródja
Gabó, Sir Locatorusz apródja
Urinore, Sir Lartenusz apródja
Dani, Sir Lartenusz apródja

XX. fejezet, XI. ének 50-51. versek

„…Tiéd lehet a fele királyságom tizedének hetede, amennyiben ez egy egész szám mondotta e^(j*pi)…”

…És biz vala egész számnak bizonyult, hisz Sir Zyronus, Sir Wolfyus és Sir Cristo első mérnöki fizetés címén igen jelentős mennyiségű kopejkát szolgáltattak a köz javának önnön saját tulajdonban lévő kezébe. A köz pedig mondá Vivát, és jó célokra herdálá el emez sok kopejkát.

XX. fejezet, XI. ének 52-57. versek

„…Az Nagymesteri sisak pediglen ismét rákerült a földbe szúrt kardra…”

…Az kerekasztal ezt követően összeült, hogy megválassza lovagjai közül azt a legkiválóbb személyt, aki csatába fogja vezetni az harcos seniorokat az évnek következő szakaszaiban. A dicső lovagok és hű apródjaik választása egy igen sokak által ismert fiatal titánra, Sir Minurus Ursus-ra esett, aki gond nélkül, szinte kisujjal húzta ki az excalibur-t, majd a jogarral és országalmával kezében paizson körülhordoztatott. A tömeg pedig mondá Vivát, nem egyszer, nem kétszer, hanem ennél nagyobb számszor, melyet megszámlálni senki nem tudott, vagy mert.

XX. fejezet, XI. ének 59. vers

„…Mulassatok, örvendjetek, de mindvégig tartsátok szem előtt a retinátok!…”

…És így vala. Kivételt képeznek azok, akiknél ez nem így vala.

XX. fejezet, XI. ének epilógus.

„…Release the Kraken…”

…Bizony az előző napi este nyomai és művészeti alkotásai végső soron nem maguktól tűntek el, és a tömeg belátá, hogy ez így van rendjén. A tanulság levonásának lehetőségét pediglen a krónikások az utókornak meghagyván nyugovóra tértek.

XX. fejezet, zárszó.

„…Attól, hogy új, egyáltalán nem biztos, hogy négy lába van…”

…A romok eltakarítása után az várba beköltöző kóbor népség csak egyetlen egy cetlit talált a bejáraton, melyen a következő egyszerű üzenet vala:

Köszönöm nektek,
Életem legszebb éve volt ez

Sir Bottemus

A krónikások, kiknek nevét fedje homály.